A 80-as évek végéről 90-es évek elejéről első emlékeim között egy kis monochrome-kijelzős elemes kütyü tűnik fel először, mint videójáték. A 90-es évek végi mobilkorszak játékaihoz hasonló (mint a fekete-fehér nokiás kigyó például) kézben tartós autóversenyes kütyü volt, amit anno az un. "lengyel piacon" kaptam. Ez volt életem leső videó-játéka. Legalábbis így neveztük.

Közben még mikor bejárogattam apám vállalati irodájába is, öt-hat-hét évesen - ahol egy hiper-csodálatos Commodore 64-en művelhettem ugyanezt. Úgy fél órát kellett várni amíg a hozzákötött képcsöves fekete-fehér tévén megjelent a képernyőn valami játékszerű. Néha haza is vittük, merthát akkoriban lehetett olyat. (Nem dicséret, csak a kommunizmus jellemző tünete volt).

Aztán megkaptam életem első igazi videó-játékát joystick-kal és távirányítóval. Meg ami kell. (92-körül járunk ekkor). Nagyjából így nézett ki, és túl sok játék nem is volt rajta, de például a focis játék biztosan nagyon menő volt, no meg az autóverseny. Ez tisztán rémlik. Persze ezt is az otthoni - akkor már színes - képcsöves tévére kellett kötni, amit "rácsapással javítottunk" ugye. (erről majd később bővebben :) ).

Ha a neten rákeresel akkor a 80-as évek játékai között leled meg. Hogy hozzánk mikor ért el nem tudom, én 92 körül jutottam hozzá ez bizonyos. És nagyon menő volt ám. :)

Egy-két évvel később, amikor már nálunk is lehetett kapni Nintendót és SEGA-t (utóbbira nagyon vágytam akkoriban), csakhogy méregdrágán, ezért megint a piac - akkor már vásártér - következett ahol előbb egy piros-fehér kis gépet kaptam, amin már volt például Super Márió is. Hűűűű!

Aztán meg egy másik Nintendo-szerű (nem az volt persze) szürkét, amihez már volt pisztoly is. És ha jól emlékszem ez a kacsa-vadászatos játék volt a kedvencem akkoriban. Ha lelőttél egy kacsát, jött a kutya, megkereste, és felmutatta. Hihetetlen bajnokságok volt ebből is anno a nyári szünetekben.