Ha a rendszerváltozás előtti időszakról ünnepnapjairól beszélünk, akkor első körben mindenkinek az ingyen sör és virsli azaz május 1. ugrik majd be. Ezen kívül még a fiatalabbaknak is felrémlik valaki április 4-ről a történelem órákról, és volt még november 7-e - a nagy októberi (!) szocialista forradalom ünnepe.
És volt március 15, amivel bizony "baj volt" akkoriban.

1988. március 15 -  Vehir.hu

Itt most nem csak a nyolcvanas évek gumibotozásaira kell gondolni ennek kapcsán - hol voltunk akkor még 2006. október 23-tól... - de néhány évtizeddel korábban több más "jeles" ünnep, gyakorlatilag kitúrta március tizenötödikét az ünnepek sorából.
Mik voltak ezek? A Múlt-Kor ezt írja ennek kapcsán:

Ünnep ide, évforduló oda, 1951-től minisztertanácsi rendelettel újra munkanappá nyilvánították március 15-ét. Vélhetően kicsit sok volt a tavaszi ünnep az új rendszerben: március 21-e, a Tanácsköztársaság kikiáltásának napja, április 4-e, Magyarország felszabadítása - no és persze március 9-e, Rákosi Mátyás születésnapja, amit országszerte, fellobogózva volt kötelező megünnepelni. Ebbe a környezetbe már nem fért bele március 15-e.

Vagyis sekélyes állami megemlékezések 1951. után is voltak ugyan az 1848-as hősök kapcsán a 80-as évek fiataljai (Orbán Viktor, és társaik) viszont illegális megemlékezéseket tartottak ezen a napon,ahol nem ritkán gumibotos rendőrökkel találták szemben magukat.

1985. március 15.   fotó: mult-kor.hu

Végül azután már csak akkor tették ismét munkaszünetté - ha úgy tetszik igazi ünnepnappá - március 15-ét, amikor már mindenki látta, hogy lassan itt a vége a szocializmusnak: 1987 decemberében döntött így az akkori állampárt, a mai MSZP és hasonszőrű testvéreinek jogelődje, az MSZMP Politikai Bizottsága, így csak 1988-tól lett munkaszünet március idusán. 37 év után.

1988. március 15 - politikaievkonyv.hu

Ez sem zavarta azonban az akkori rendőrséget, hogy a saját ünnepet szervezőket ekkor is - 1988-ban is - vegzálják.